Görbe éjszakák

Görbe éjszakás hetünk volt, szinte minden éjjel felébredt Boróka és "ota, ota" érts: oda, jelszóval mindenhova akart menni éjnek idején csak épp aludni nem. Hullámokban hol kacagott, hol sírt keservesen, szinte megvigasztalhatatlanul.Olyan tisztán ejtette ki a hajnali 3-4 órákban a szavakat, hogy nappal nem, pillanatokban nagy mesélésbe kezdett, majd másodpercek alatt átváltott a sírásba.Amikor éjfel 12 órakor megkezdte és még hajnali 4 órakor folytatta, már tervbe vettem, hogy felöltöztetem és kimegyünk játszani, mert sem kérés, sem szigorúbb rászólás nem volt elég hogy elismerje, hogy a másodpercenkénti ásítások nem egyebet mint az ő fáradságát jelzik. Nappal minden rendben volt, a régi jókedv és vidámság és még az alvás sem volt hosszabb a szokásosnál, pedig lett volna amit kipihenjen. Az okát nem tudom: lehet a szemfog érkezik, lehet fájt a hasa, mert purci az épp elég volt aa nagy buliban, de ő azt mondta " mama purcil". Hiszem, hogy időszakos volt ez a ferde éjszakázások, bevallom, hathetes kora óta nem volt ilyesmiben alkalmam, és nem is kellemes.