Pár napja kettőt, majd négyet lépett magára, az este volt a rekord, ahányszor próbálkoztunk annyiszor volt hajlanó lépegetni több lépést is. Igen, hajlandó, mert ha valamit nem akar, akkor azt nem is teszi meg. Hiába akarom megszabni én a sétálás irányát ha neki az nem tetszik, úgy megfeszíti a lábát, hogy húzatni sem lehetne másfele. Az önálló menéssel is igy van, ha nem akar leguggol, eldől, de a kanál is repól a kezemből ha már jóllakott, a játékok mindig a földön, mert ébredés után 2o percig ez a szórakozása, hogy a helyérerakott játékokat leseperi a földre. Mintha mostmár nem vinne mindent a szájához, de még óvatósak vagyunk az aprójátékokkal, még mindig anyamániás, még a mamákkal barát, de jobb ha engem lát. Senkinek nem kacag még mindig olyan drágán, ropogosan, mint Borókának, bár már a sarokba is szorította a játékokért egy párszor.
Még mindig 8 fog, az étvágya mintha csökkent volna.
Kedvence Ciróka, utána a nyuszikák, a hintáért nincs nagyon oda, a homok, a csuszda a kedvence.
Utánozgat szótagokban, mutogatásban ( vigyázz cica, forró a fütőtest, táj-táj, tánc, taps, kukukk, vizet pompálni) de a határozott szavai még mindig a "papa" és "apa".
Mindjárt 1 éves! Huha!!!!!!!!!!!!
