Ma 9 éve, hogy Zsoltot ismerem. Nem kis idő, mégis az első találkozás még tisztán él a szivemben, ... mintha nem is olyan rég történt volna.
Hogy miért is szerettem meg? Az egyik és döntő ok az volt, hogy önmagát adta, nem szinészkedett még az első találkákon sem, másik döntő ok a hajlithatatlan kitartása abban amit elakart érni.
Még mindig melegedik a szivem, amikor eszembe jut a taxival hazaérkezés Málnásról, a karácsonyi "buchetas story, a " bogdanig sem erek el szöveg", az összefogásunk a nagy "akadályokban", amelyek szétakartak választani, a gyűrűhúzás, a szűlés, ...
Jön ki füst a mi házunk kéményéből is, nem is kevésszer, ... de attól én köszönöm a jó Istennek a 9 évet és merem hinni, hogy majd amikor őszhajszálaim lesznek és már az unokák ülnek az ölemben, akkor is eltudom mondani, hogy jól döntöttem, hogy Zsoltot válaszatottam férjemül, mert szeretem talán most is úgyanúgy mint 8 éve és boldog vagyok mert azzal élhetek akit szeretek.
Na hadd lássuk, sok gondolkodás nélkül feltudok-e sorolni 10 pozitiv tulajdonságát:
1. optimista
2. kitartó
3. nem emlékszem, hogy valaha valakit becsapott volna
4. természetesen viselkedik, nem szinészkedik
5. mindig, minden körülményben számithattam rá
6. gusztusosan eszik
7. jó zeneizlése van
8. jó a logikája
9. emberszerető
10. jól tud rock and roll-ni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése