Milyen is egy nap, egyévesen?

Egy anyuka megkérdezte tőlem, hogy Boróka háromhónapos korában mit tudott csinálni? Őszintén, nagyon megkellett gondolkodnom. Elfelejtettem. Lehet nem vagyok az egyedüli anya, aki igy jár, de nem szeretném, ha az a sok szép apró dolog ami Boróka életében most történik a feledésbe merülne idővel, így magamért is , de nemcsak , hadd rögzítsek egy átlagos nap tevékenységét:
Nálunk a családban az első ébredő Boróka. Nem emlékszem, hogy valaha sírva kelt volna fel. Jókedvű, sőt legtöbbször nagy dumával ébreszti a társaságot, persze a "kalamanagadareca" szövegben kimaradhatatlanul benne van többszörösen a "tata" es a "mama". (Ezt egy nagy hibámnak tartom, hogy így szólít egyelőre, de igyekszek "apává" " anyává" átformálni).
Aztán kimaradhatatlan része a reggelnek Boróka a nagyágyba kivevése. Ilyenkor nagy büszkeséggel, hol apához, hol anyához bújik, Zsolt kötelező módon megkell cibálja, bár előre mindig visszautasítja, de látszik rajta, hogy várja, hogy jól megráncigálják. Miután betelt az apai-anyai közelséggel, kezd panaszkodni. Ilyenkor kell mondjam neki, hogy "anya megy a tejért, Pinokio majd megtapsol amikor egyedül papalsz". Amikor megyek hátrafele a tejjel, már mondja, hogy " mama tej". Nagy büszkén veszi el, de közben, ha én elfelejteném mondani, tapsol a cimisüvegen, hogy mondjam a mindenreggeles szöveget " tapsoljátok meg mackó, Pinókio Borókát mert ügyes, egyedül issza a tejet". Amúgy az " ügyes " szó rengetegszer elhangzik naponta, rendesen sikereket lehet vele elérni, persze ha taps is követi.
Amíg a tej hátraérkezne Zsolt mindig procizik és leveszi Boróka pelusát, ( nagyon szereti pelus nékül) így a tejet mindig pelus nélkül issza meg. ( meg is van ennek sokszor az eredménye!) Eközben Zsolt elmegy nagy búcsúzkodással, Boróka nagy megnyúgvással mondja hogy " tata el, brum-brum ke", ami annyit jelent, hogy édesapa elmegy a kocsival hogy hozzon Borókának kenyeret. Amit követel is , amikor Zsolt belép a házba. Minden reggel kötelező módón kenyérkaréjjal kell lenyomtatni a tejet.
Evés útán öltözés, majd reggeli találkozás az ágy fölött levő játékokkal. Utána a kicsiágyban "meseolvasás": nagy szakértelemmel és saját nyelvezettel forgassa a meséskönyvet és " olvas", illetve "reggeli torna", ami többszörös szaladgálás a kicsi ágyban, illetve csücsülés elég nagy csattanással. Mindezt ő végzi egyedül.
Kivisszük a pelust a kukába, kötelezően Ő viszi a kezében, persze lassú az út, mert legalább 4-5-ször elejti és nagy alapossággal felveszi. Körbejárjuk a házat, első út a fürdőbe, ahol elmondja, hogy " belbel" mármint a csap, mert már reggeliben hajlandó lenne locsolni. Aztán amíg én is elkészülök, addig vagy járóka, vagy a meseszőnyegen szórakoztatja magát.
Miután megérkezett Marika néni, vele is sétál egyet az egész házban, majd egész 10 óráig játék. tízórai ( ami alma, hol piskotával, hol gabonaőrleménnyel) 10,30 -13,00 alvás. Ébredés után ebéd, ebéd után ha nem esik az eső, kinn vannak az udvaron.
13,45 órára érünk haza Zsolttal. Nem elég gyorsak az emberi léptek ahhoz, hogy Boróka kedve szerint szaladjon felénk, persze Marika néni kézfogásában, úgy örül nekünk. Még közösen is folyatjuk a sétát, utánna közös ebéd. Hát igen, igazság szerint Boróka már ebédelt, de még pótlást kér a társaság kedvéért.
Folytatom.