2009. június 8., hétfő

Kilenc hónap után


Édesapám rózsái, de a legszebb neki Én vagyok!!!






Nem mondok szerintem újat, mert talán minden ember aki szülő igy van vele, de 9 hónapja jobban érdekel, hogy mi történik a világban, jobban érdekel, hogy mennyire van veszélyben az univerzum, mélyebben meghat egy katasztrófa, egy más emberrel történt negatív esemény híre, amire addig vállhúzással reagáltam , most meglepő módon meg tud hatni. Igen, mert szívem legmélyebb pontja lépett műkődésbe azáltal, hogy anya lettem: nem mindegy mostmár, hogy milyen a világ, amelyben a lányom fog felnőni, nem mindegy, hogy mi történik teljes idegen emberekkel, mert mindig bennem van a gondolat, hogy ez velem is megtörténhet, nem mindegy, hogy mennyire romolnak meg emberi kapcsolatok pusztán a hatalomvágy , az érdek , az önzőség okából, nem mindegy mostmár semmi, mert szinte fájóan merem hinni, hogy Boróka egy emberhez méltó világba fog felnőni.

2 megjegyzés: