Gyönyőrű percek azok, amelyeket most lányunk mellett tölthetünk. Boróka vidámsága kedvessége nem csökkent, sőt fokozódott. Épp azt beszéltük ma Zsolttal, hogy ha nagyobb lesz ezzel a kedvességével minden elér velünk amit akar, mert egyszerűen nem lehet visszautasítani, már most lehetetlen otthagyni, valami mást csinálni, mert minden percben valami kópésággal áll elé és csak gyönyörködni tudsz benne!
Egyedül ül mostmár, igaz néha még eldől, de azért mert azt is élvezi, ha dölingél és akkor kacagva néz, hogy kapjuk el. Lehet hogy nem tudatosan, de már mondja ha kedve van, hogy "mama", "baba", "papa", néha "mamba" lesz belőle, de nagyon aranyosan formálja a hangokat. Hihetetlenül mozgékony, még mindig a kezek , lábak szerelmese, sokáig tud gyönyörködni saját és más kezében, evés közben kicsúszik az ölemből, evés végére már a feje a hasamon van. Hasra feküdve nagyon szereti, próbál tárgyak után nyúlni, de még szó sincs mászásról.
Áldás Ő az életünkben, jelenléte átértékelteti bennünk egész világszemléletünket.
Köszönöm Istenem a lányunkat!!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése