Kezdődött a tejporra való áttérés Szilveszternél, ami nemkevésbe megviselte nemcsak Szilvesztert de engem is, aztán folytatódott Boróka grippájával, ami aránylag hamar elmúlt, majd előre Szilveszter majd Boróka gyomorgyulladásával és tetőzött apósom betegségével. Az elválasztás az anyatejtől megfosztott attól az érzéstől, hogy mint minden nő én is arra teremtettem hogy anyatejjel neveljem gyermekemet, mintha valaki ellopott volna valamit olyan kifosztottnak éreztem magam. Kitartó harcomat ( mert a család már rég próbálta megmagyarázni nekem, hogy azért sirunk éjeleket mert nem lakik jól Szilveszter) a család ellen feladtam, amikor meggyőzödtem, hogy nem elégséges az a táplálék amit én tudok gyermekemnek nyújtani, és bár szépen fejlődött az annak volt tulajdonitható, hogy éjjel non stop, nappal max. óránként szopiztunk. Két nap alatt teljesen el is apadt a tej igy nem tudtam még a kombinalt táplálkozást sem fenntartani ( anyatej-tejpor). Mostmár alszunk éjszaka 5-6 órát, nappal viszont elég sokat evett a gyomorgyulladás elött néha akár két óránként ( a doktornő szerint nagyétkű fiam van, tejporból is jóval többet kell adnom mint ami a korának elő van irva _ szerintem ez a nappali sokevés váltotta ki a gyomorgyulladást)
Hihetetlenül megkinozta a gyomorgyulladás gyermekeimet, Szilveszter szinte mozdulatlanul feküdt első napokban, nem mosolygott, keveset evett, alig mozgatta a fejét is, szivszakasztó volt nézni szenvedését. Aztán Boróka túltett mindezen, mert még a vizet is kihányta. Rendesen félelelemben teltek a percei, félt, hogy melyik percben jön a hányás, a végén már annyira félt, hogy az ölemben, a vállamra hajolva hányt. ÉjszakaÉdesapám volt mellettem, velünk együtt ébren volt, kezében tartotta Szilvesztert, vigasztalta Borókát, erősitett engemet, segitett mindenben amiben tudott. Nappal édesanyám tette lakhatóvá házunkat, mert a mosnivalótól nem látszodtunk ki. Köszönöm Édesapám, köszönöm Édesanyám.
Ma reggel újraszületve ébredtünk, visszakaptam , remélem nemcsak látszólag, meggyógyult gyermekeimet és talán ez lett életem legszebb születésnapi ajándéka.
Zsolt apósommal Magyarországon van, reménykedve, hogy betegségére megtalálják a megfelelő kezelést és újra egészségesen Csapd le Csacsizhat Borókával.
Érdekes, hogy ezen a szomorú szülinapon annyi jókivánságot kaptam családomtól, barátaimtól, ismerőseimtől mint még soha. Szerintem nem véletlen volt, erősitő volt, életerőt adott minden egyes üzenet, jókivánség és ezúton is megköszönöm nektek, lehet nem is tudtátok milyen jót tesztek vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése